Társaságunk jogelődje, a Petőfi Vadásztársaság, 1945. őszén alakult, amely a nevét 1950. december 01-től Lenin Vadásztársaságra változtatta, Bársony István nevét 1989. december 10-től vette fel.
A Vadásztársaság első elnöke Petrovics Sándor volt, majd őt követték egészen napjainkig: id. Szűcs László, Balogh József, Szűcs László, Bencze András, Csaplár Károly és a jelenlegi elnök, Pásztor József.
A Vadásztársaság 16.120 ha bruttó területen működik, melyből vadgazdálkodásra alkalmas 14.216 ha. A vadgazdálkodásra alkalmas területhez tartozik a Kiskunsági Nemzeti Park területéből 2.450 ha - a Kiskunsági Szikes Tavak egy része: Zab-szék, Pipás-szék -, amely elsősorban a vonuló vízivad védelmét szolgálja a Ramsary egyezmény hatálya alatt, de kiváló vadászati lehetőséget biztosít tagjaink számára is.
Területünk korábban inkább apróvadas-vízivadas jellegű volt, ma már az őz állomány mellett jelentős vaddisznó állománnyal is rendelkezünk, így elmondható hogy vegyes vadas területté váltunk.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságával példamutató együttműködést alakítottunk ki, amelyet jól példáz a Vadásztársaság azon önkorlátozó intézkedése (amely végső soron kétoldalú megállapodásban testesült meg), ami alapján a Ramsary egyezmény hatálya alá tartozó vizes élőhelyek kötelező védelmén túl is korlátoztuk a vízivad vadászati lehetőségeket. Ezzel nemcsak a vadászható nagylilik és vetési lúd csapatok élveznek viszonylagos védelmet, hanem valamennyi vonuló vízimadár faj háborgatását is sikerült a minimálisra csökkenteni úgy, hogy mindeközben ez nem jár a vadászati lehetőség indokolatlanul nagymértékű korlátozásával.
Társaságunkon belül kimagasló a társadalmi élet, minden évben megrendezzük a vadászbált és a juniálist, ahol a vadásztársak mellett a családtagok és meghívott vendégek is részt vesznek, így a "vadászfeleségek" is megismerkedhetnek egymással, ezzel is erősítve az összetartozás szálait. A társas vadászatok az esetek többségében bogrács mellett fejeződnek be, aminek szintén jelentős szerepe van a közösségformálásban.